1. Ők a világ legudvariasabb vadászkutyái… amíg nem látnak egy fácánt

Otthon kedvesek, simulékonyak, akár egy szőnyeg, de ha megcsapják egy vad szagát, átváltanak „Rambó üzemmódba” – és nincs megállás. Egy gazdi mesélte:

„Télen a hóban eltűnt. Mikor megtaláltam, teljes testtel gubbasztott egy vakondlyuk előtt, teljes koncentrációval – mintha épp atombombát hatástalanítana.”

2. Két végük van: az egyik orr, a másik farok

Kis münsterlandival sétálni olyan, mintha egy radart vezetnél pórázon. Az orruk mindig a földön van, míg a farkuk percenként 300-szor csóvál.

Egy gazda így fogalmazott: „A farok mindig hazudik – csóvál, miközben épp valamit akar ellopni a konyhapultról.”

3. „Művészek” a sáros mancsnyomokkal

Imádják a vizet és a sarat. Ha az egész környéken csak egy pocsolya van, ők biztosan megtalálják.

4. Szelektív hallás mesterei

Egy kis münsterlandi hallása 1 kilométerről is kiszúrja, ha kinyitod a hűtőt – de ha azt mondod, hogy „gyere be, esik az eső”, vagy, hogy “ne csináld”,  hirtelen teljesen megsüketül.

5. Szeretik a két lábon járó „nyomkövető játékokat”

Ha eltűnsz a látóterükből, üldözni fognak a házban úgy, mintha elraboltak volna. WC? Fürdő? Bocs, nincs magánélet – az a te bajod.

6. Különösen vonzódnak a zoknikhoz

Ha nem találod a párod egyik zokniját: nézd meg a kutya fekhelyét. Vagy a száját. Vagy a kertet.