Alapszabály
A Kis Münsterlandi Vizsla Klub egyesületi szerkezetbe foglalt alapszabálya
a Ptk. 3:1.§-3:48.§, 3:63.§-3:87.§, és a Ptk. 3:5.§ és a 3:71.§ rendelkezései szerint
I. Àltalános rendelkezések
Az egyesület elnevezése és székhelye
1. Az egyesület neve: Kis Münsterlandi Vizsla Klub
2. Az egyesület székhelye: H-2700 CEGLÈD, Intézeti Dűlő 0856/3
3. Az egyesület német nyelvű elnevezése: KLEINER MÜNSTERLANDER VIZSLA KLUB
Az egyesület célja
1. A Kis Münsterlandi Vizsla vadászkutya tartóit és tenyésztőit egy egyesület keretén belül abból a célból tömöríteni, hogy azok munkáját és érdekeit hatásosan tudjuk megszervezni és képviselni.
2. Az egyesület tagjai az állatvédelem és a vadászias követelményeknek megfelelően kötelezik magukat a kutyatartás, a tenyésztés és minden olyan tevékenység szabály szerinti betartására, különös tekintettel a vadászati képességekre, ami a Kis Münsterlandi Vizsla jelenlegi és jövőbeni tulajdonságait biztosítani és fejleszteni tudja.
3. Célkitűzésünk, hogy egy baráti, toleráns, egymást segitő, támogató közösség jöjjön létre nemcsak a vadászatokon, hanem az egyesületi tagságunk kapcsolatán keresztül társasági rendezvényeken és baráti együttléteken a jobb ismerettség ápolása is megvalósuljon.
4. Az egyesület biztosítja a kynológiai ismeretek gyakorlati megvalósítását és kezelését bemutatók, tanfolyamok, ki-és továbbképzések, tréningezések, valamint a munkavizsgák, versenyek szervezésével és lebonyolításával.
5. Az egyesület a feladatának tekinti, hogy a Kis Münsterlandi Vizsláról a vadászoknak, az érdeklődőknek, az új gazdáknak, illetve új tulajdonosoknak megfelelő szakmai felvilágosítást, tanácsot adjon.
6. Az egyesület gondoskodik a kívülről történő szakmai tanácsadás, oktatás és tapasztalatcsere szervezéséről magyar és német szakemberek és tenyésztők bevonásával.
7. Az egyesület felügyeli a tenyészállatok minősítését és ezek bírálatát.
8. Az egyesület kiépít és fenntart magyar és külföldi egyesületekkel és klubokkal együttműködés céljából egy állandó kapcsolatrendszert. Ezen keresztül is biztosítjuk a tenyésztésben szükségszerű génállomány cseréjét és tisztaságát, ami elengedhetetlen a kíváló tenyészegyedeknek a folytatólagos párosításához abból a célból, hogy a szülőknél még jobb belső és külső tulajdonságú utódokat kapjon az állomány.
Az egyesület szervezete, jogállása és képviselete
Az egyesület szervezete
- Taggyűlés
Elnökségi tagok:
- Elnök
- Elnökhelyettes, elnökségi biztos
- Gazdasági felelős
- Titkár, kommunikációs ügyintéző
- Tenyésztési felelős
- Fegyelmi Bizottság ügyintéző elnöke
- Fegyelmi Bizottság
- Területi képviselők
Az egyesület jogállása
A tagok által egy az egyesület alapszabályában meghatározott célok megvalósítására létesített és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Az egyesület céljai megvalósítása érdekében, ezeket nem veszélyeztető formában és mértékben korlátozott, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, szolgáló tevékenységet végző jogi személy. A gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, az elért eredményt kizárólag az egyesület céljaira lehet felhasználni.
Az egyesület nem folytathat politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület képviselete
1. Az egyesületet az elnök képviseli. Képviseleti joga önálló és az egyesület egészére kiterjed.
2. Az elnök képviseletét akadályoztatása esetén a megválasztott elnökhelyettes, vagy az elnök által megbízott tag látja el. A taggyűlés, valamint az egyesület elnöke a feladatkörükbe tartozó egyes ügyekben, vagy ügyek egyes csoportjában az egyesület más tagját is meghatározhatja a képviseletre.
3. A képviseletet meghatalmazással eljáró és intézkedő személy köteles a képviselet ellátásáról a meghatalmazónak késedelem nélkül és hiánytalanul beszámolni.
Az egyesület tevékenysége
1. Az egyesület az alapszabály által meghatározott és elfogadott célok megvalósítása érdekében szervezi és segíti a tagok tevékenységét. Ennek keretében a Kis Münsterlandi Vizsla vadászkutya tenyésztését és tejesztését Magyarországon tovább akarjuk biztosítani és fejleszteni.
2. Ezzel az eredetileg Németországból származó, kíváló tulajdonságokkal rendelkező vadászkutyával a magyar vadászat minőségét szeretnénk növelni és a vadászoknak/vadászatnak olyan előnyöket biztosítani, ami nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős, nem beszélve a vad iránti tiszteletről és az ezzel járó vadászias etika betartásáról.
3. Ismeretterjesztői tevékenységünkkel hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a vadászat hozzávalója legyen a fajtiszta, egészséges, jól kiképzett vadászkutya az erre megfelelően felkészített vadásszal. Az ezzel összefüggő tevékenységet, mint a kutya tartását, táplálását és a tenyésztési feltételek ismertetését elsőrendű feladatunknak tekintjük.
4. Kapcsolattartás magyar és külföldi szakemberekkel és tenyésztőkkel. Ezen keresztül akarjuk biztosítani a tenyésztésben szükségszerű génállomány cseréjét és tisztaságát, ami elengedhetetlen a kíváló tenyészegyedeknek a folytatólagos párosításához abból a célból, hogy a szülőknél még jobb belső és külső tulajdonságú utódokat kapjon az állomány.
5. Itthoni és külföldi kiállításokon, vizsgákon és versenyeken való részvétel, ami biztosítja a munkánk további minőségi tartalmát és értékelését.
6. A vonatkozó törvényes eljárások és rendeletek betartása alapján tenyésztőszervezeti feladatokat ellátni, ezeket ellenőrizni és felügyelni.
7. Közös vadászatok segítségével egy baráti és toleráns, egymást segítő és támogató tagságot hozunk létre. Ezt nemcsak a vadászatok keretén belül, hanem más társasági rendezvények és baráti együttléteken történt ismerettségen keresztül is szeretnénk megvalósítani.
8. A környezetvédelmet elsőrangú kötelességünknek tekintjük és a tevékenységünket minden esetben ennek megfelelően végezzük. Tevékenységünk által alkalmunk van környezeti veszélyesztetést, vagy természetet károsító tényeket is felismerni és ezeket lehetőleg megváltoztatni, vagy elhárítani. Ha ez nem lehetséges, a környezetvédelmi hatóságnak aktív segítséget nyújtunk, hogy a kárt okozó tény, vagy személy egy törvény szerinti eljárás tárgya legyen.
II. Tagsági viszony
Az egyesület tagjai
1. Az egyesület tagjai rendes tagok, akik az alapításkor készült jegyzőkönyvet, vagy jelenléti ívet aláírta, valamint az alapítást követően csatlakozott az egyesülethez és a tagdíjat megfizette.
2. Tiszteletbeli vagy támogató tagsági jogviszony létesítése egy későbbi taggyűlés határozata alapján lehetséges.
Tagsági viszony keletkezése
1. Az egyesület rendes tagja lehet bármely természetes, nagykorú személy, amennyiben az egyesület céljait, tevékenységét támogatja, a tagdíjat megfizeti és az Alapszabály szerint nincs ellene törvénysértés, fegyelmi vagy etikai vétség miatti egy kizáró ok.
2. Az egyesületnek nem lehet tagja, akit az egyesület taggyűlése kizárt.
A kizáró okok lehetnek:
- Jogerős bírósági ítélet bűncselekmény(ek) esetében
- Állatvédelmi törvény(ek) és előírás(ok) elleni cselekedetek
- Vadászati törvény, ehhez kapcsolódó előírások és etika megsértése
- Ebtenyészeti jogszabályok és előírások megszegése
- Környezetvédelem elleni cselekedetek, ebben való aktív, vagy passzív közreműködés
- Egyesület és a Tagság elleni verbális és aktív cselekedetek, különösen az ezek általános és anyagi érdekeit, jogait, valamint a belső nyugalmat, szolidaritást és összetartást súlyosan sértő cselekedetek
3. Tagsági viszony létesítését a "Belépési nyilatkozat" benyújtásával lehet létesíteni. A rendes tagra vonatkozó felvételi kérelem javaslata az elnökség hatáskörébe tartozik. Ha az elnökség a felvételt javasolja, az új tag felvételét a taggyűlésnek vagy egy körlevél segítségével/írásos nyilatkozattal is jóvá lehet hagyni. A felvételi eljárás időtartama nem behatárolt.
4. Az egyesület a tagok részére tagsági igazolványt állít ki. A tagsági viszony megszűnte esetén a tagsági igazolványt az egyesületnek vissza kell szolgáltatni.
5. A tagok tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagdíj összegét a taggyűlés határozza meg. A tagdíjfizetési kötelezettség alól való felmentésről is a taggyűlés dönt.
6. A tagsági igazolvány érvényét veszti és bevonható, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének többszöri felszólítás esetében sem tesz eleget. Ilyen esetekben alkalmazható a 2. pontban lefektetett kizárási ok is, amiről a taggyűlés dönt.
A rendes tagok alapvető jogai és kötelezettségei
1. Részvétel az egyesület rendezvényein és minden olyan tevékenységben, ami az egyesület céljait és érdekét képviseli.
2. Az egyesület lehetőleg elvárja a tagoktól, hogy azok a taggyűléseken személyesen részt vegyenek vagy más technikai megoldással (pl. videókonferencia, vagy írásos nyilatkozat révén) a döntéshozatalban közreműködjenek.
3. A szavazati lehetőség írásos alapon a taggyűlésen kívül is adva van, ha erről az elnökség döntést hoz.
4. A tagok a taggyűléseken szóban és írásban javaslatot tehetnek és véleményt mondhatnak az egyesületet érintő ügyekben.
5. Érvényes tagság esetén a tagok aktív és passzív választó joggal rendelkeznek. Kizáró ok fennállása esetén, a fegyelmi eljárás ideje alatt a tag választó joga szünetel.
6. Az egyesület szolgáltatásait a tagok a vezetőséggel való egyeztetés alapján ígénybe vehetik.
7. Az egyesület elvárja a tagoktól, hogy lehetőségük szerint nemcsak belül, hanem kifelé is az egyesület érdekeit szolgálják és képviseljék.
8. Az egyesület elvárja a tagoktól, hogy minden olyan fejleményről és esetről, ami az egyesület célkitűzéseit, tevékenységét veszélyeztetné, a taggyűlést vagy a vezetőséget időveszteség nélkül értesíti és tájékoztatja.
9. A tagok kötelesek betartani az Alapszabályt, a taggyűlési határozatokat, az Elnökség határozatait, az ebtartásra és tenyésztésre vonatkozó jogszabályokat, de a közösségnek fontos szóbeni megállapodásokat és ígéreteket is, ha azok az egyesület munkáját, tevékenységét érdemben befolyásolják.
10. A tagdíjfizetés, valamint más anyagi forrás(ok) ígénybevétele az egyik fontos tényezője az egyesület zavartalan és eredményes működésének. A taggyűlésen a vezetőség köteles az anyagi helyzetről és a befizetésekről részletesen beszámolni, ill. elszámolni a kiadásokról. A tagok jogában áll a bevételeket és kiadásokat tételenként is számon kérni.
11. Az egyesület és tagjai vitás, vagy szabályokat sértő esetekben, ha egy közvetítő személy vagy közbeiktatott szervezet 30 napon belül eredménytelen marad, akkor jogi (bírósági) eljárás folyamán is kérhetik a probléma megoldását.
Tagsági viszony megszűnése
1. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag halálával
b) a tagsági jogviszony felmondásával az egyesület általi felmondással
c) kizárással
d) kilépéssel
2. A tagsági jogviszonyt 14 napos határidővel írásban, de azonnali hatállyal is fel lehet mondani, ha a tag az Alapszabályban lefektetett szabályoknak és feltételeknek nem felel meg. Mindkét esetben a kizárásról a fegyelmi eljárás lefolytatása alapján dönt erről a taggyűlés. A kizárásra szóló javaslat megtételére az Elnökség jogosult. A tagsági jogviszony felmondására az elnökség előterjesztése alapján a taggyűlés jogosult. A taggyűlés arra is jogosult, hogy a tagsági jogviszonyt azonnali hatállyal is megszűntetheti egy utólagos fegyelmi eljárás kimenetelétől függően.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
3. A fő kizárási okok: Az Alapszabály súlyos, ismételt megszegése, az egyesület műkődését és tevékenységét sértő és káros tevékenység, az együttműködés és a közösségi szellem elleni magatartás, a mindenkire kötelező együttműködés megtagadása és ennek a tudatos szabotálása, ha ez első figyelmeztetés-és felszólítás után sem szűnik meg.
4. Kizárható a tag akkor is, ha elmaradt az aktuális évi tagdíj megfizetésével –részletfizetés esetén a második részlettel. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a fegyelmi bizottság elnöke vagy tagja írásbeli figyelmeztetőben szereplő póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, majd a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A fegyelmi eljárás és taggyűlés kizárási döntése és határozata után a tagsági jogviszony azonnali hatállyal megszűnik. Erről írásban, vagy elektronikus úton, de két tanú jelenlétében szóban is lehet a kizárt tagot értesíteni.
5. Az elnökséghez eljuttatott kilépési nyilatkozat a tagsági jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
6. Az adott évre befizetett tagdíj nem jár vissza, ha a tagsági jogviszony az év folyamán szűnik meg.
III. A taggyűlés
A taggyűlés szervezete és hatásköre
1. A taggyülés az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok össszességéből áll.
A taggyülés megfelel a Ptk. 3. Könyv VIII. 3:72 §-ban leírt közgyűlésnek
2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása
b) az éves költségvetés megállapítása
c) a tagdíj mértékének megállapítása
d) az Elnökség, a Fegyelmi Bizottság tagjainak a megválasztása, ezek vissza- hívása és díjazásának a megállapítása
e) a Fegyelmi Szabályzat elfogadása és módosítása
f) az egyesület éves beszámolójának elfogadása, beleértve az anyagi bevételek és kiadások részletes ismertetését, valamint annak a mérlegét
g) az Elnökség évi beszámolójának megvitatása és annak az elfogadása
h) Elnökség javaslata alapján új tagok felvétele az egyesületbe
i) Fegyelmi Bizottság és Elnökség határozata alapján tagok kizárása
j) elfogadható időben benyújtott javaslatok, panaszok és kérvények megvitatása és erről való döntések
k) az egyesület tagja a szavazati jogát személyesen gyakorolhatja. Esetenként az Elnökség engedélyével a szavazati jog más tagra is átruházható.
l) új tagok felvétele, fegyelmi eljárások értékelése, a kizárás megszavazása
m) értékelés és döntés az Elnökség és a tagok által benyújtott indítványokról, kérésekről és észrevételekről
n) jegyzőkönyv készítése két tanú hitelesítésével
A taggyűlés ülései
1. A taggyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
2. A taggyűlést az Elnök hívja össze. Távolléte és akadályoztatása esetén egyeztetés után két elnökségi tag is jogosult a taggyűlést összehívni.
3. A meghívó tartalmazza az ülés napirendi pontjait, a taggyűlés dátumát, pontos időpontját és az előterjesztett javaslatokat.
4. A meghívót legkésőbb 14 nappal a taggyűlés előtt a tagok rendelkezésére kell bocsájtani. Ìrásos meghívás mellett az elektronikus értesítés (e-mail levél) is lehetséges.
5. Rendkívüli taggyűlést esetenként az Elnök, vagy az Elnökség akár 24 órán belül szóban is összehívhat. Ezt az összegyűlt tagok utólagos engedéllyel, szavazás útján hagyják jóvá.
6. A taggyűlést össze kell hívni, ha a tagok több mint egyharmada az ok és a cél megjelölésével az Elnöktől, vagy az Elnökség két tagjától ezt kéri, továbbá a Ptk. 3. Könyv VIII. 3:81. § által meghatározott esetekben.
A taggyűlés működése
1. A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelenik.
2. A határozatképességet az ülés minden szakaszában vizsgálni kell.
3. Határozatképtelenség nélkül a taggyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni.
Az Alapszabály szerint újból összehívott taggyűlés tekintet nélkül a megjelentek tagok számától, határozatképes.
4. A taggyűlést az elnök vezeti. Távollétében a helyettese, vagy kívánságára és megbízással ezt egy elnökségi tag is vezetheti.
5. Az ülés vezetője
a) szavazásra bocsájtja az ülés napirendjét.
b) megnyitja és lezárja a napirend szerinti témákat, az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatokat és vitákat.
c) szót ad a felszólalásra jelentkezőnek, de a felszólalást be is rekesztheti és ezt szükség esetén szavazással is végrehajthatja.
d) szavazásra bocsájtja a határozati javaslatokat és megállapítja az ezzel kapcsolatos szavazás eredményét.
e) az ülésről elkészített jegyzőkönyv tartalmát és tanusítását ellenőrzi és berekeszti a taggyűlést, aminek a határozatai így jogerősen életbe lépnek
f) a taggyűlés nem nyilvános, azon csak a tagok és az Elnökség által meghívottak vehetnek részt.
g) Meghívott vendégek jelenléte a taggyűlés határozata alapján lehetséges.
Határozathozatal
1. A taggyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Titkos szavazás lehetséges, ha ezt a megjelentek egyharmada, vagy az Elnök/Elnökség javasolja.
2. A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
3. Az alapszabály módosításához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4. Az egyesület céljainak módosításához, vagy az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
5. Az elutasított határozati javaslat ismételten csak egy későbbi taggyűlésen bocsájtható szavazásra.
6. A határozatokat a taggyülés jóváhagyása és a jegyzőkönyvi hitelesítés után nyilvánosságra lehet hozni, ha ez az egyesület tevékenységét és celkitüzését nem veszélyezteti, vagy akadályozza.
7. A határozatok jegyzőkönyvi regisztrációja pontos idővel megjelölt és folyamatosan emelkedő sorszámmal számozott, a tagok és az érdekelt hatóság számára áttekinthető formában kell, hogy bármikor elérhető legyen. Az utólagos változtatások kizártak és törvénysértő cselekedetnek számítanak.
8. A határozathozatalból minden olyan személy, aki a tagság tudta és beleegyezése nélkül hasznot húz, előnyökhöz jut, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, kizárt.
9. Az egyesület alapszabálya nyilvános és az érdeklődő, tagságon kívüli személyeknek, szervezeteknek, intézményeknek a rendelkezésére lehet bocsájtani.
Jelöltállítás
1. A tisztségviselőt megválasztó taggyűlésen az adott tisztségre vonatkozóan bármely egyesületi tag írásban, de szóban is jelölhet jelöltet az egyesület tagjai közül. Szükség és távollét esetén a tisztséggel megbízott tag a funkciójában ideiglenesen, meghatározott/behatárolt időre helyettesíthető, ha ezt az Elnökség, vagy a taggyűlés is jóváhagyja.
2. A szavazás előtt a taggyűlést levezető elnök gyűjti be a jelöléseket, ezeket összesíti és a tagság elé terjeszti be szavazás céljából.
Szavazatszámláló Bizottság
A Szavazatszámláló Bizottság feladata a taggyűlési határozathozatal során a határozatképesség folyamatos ellenőrzése és a szavazatok összeszámlálása. Elnökéről és tagjairól a taggyűlés határoz. Tagjaira az egyesület elnöke tesz javaslatot, de javaslattételre bármely más tag is jogosult.
A taggyűlés jegyzőkönyve
1. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét
b) a napirendet
c) az előterjesztett határozati javaslatokat
d) az ülésen elhangzott felszólalások, kérdések, válaszok rövid lényegét
e) a szavazások eredményét, külön feltüntetve az „igen“, „nem“ és „tartózkodott“ szavazatok számát
f) a határozat / döntés szó szerinti szövegét, szükség esetén annak személyi és időbeli hatályát
2. A jegyzőkönyv hitelesítése az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két, a taggyűlés által választott tanú/hitelesítő által történik.
3. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghívót, az írásos előterjesztéseket és a taggyűlés jelenléti ívét.
4. A tagoknak jogában áll a jegyzőkönyv betekintése, ezekből másolatot kérni, vagy készíteni. Ha közhasznúság áll fenn, az egyesület beszámolóját és a közhasznúsági jelentést a tagokon kívül betekintés céljából minden más ígénylönek is a rendelkezésére kell bocsájtani.
IV. Elnökség
1. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely két taggyűlés között az egyesület ügyeit folymatosan viszi.
2. Az Elnökség hat (6) tagból áll. Tagjait az egyesület tagjai sorából szavazza meg titkos, vagy nyílt szavazással.
3. Az Elnökség működési ideje/megbízása öt(5) évre szól.
4. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja.
5. Az Elnökség ülése nem nyilvános, azon csak az Elnökség tagjai, vagy mellette csak olyan személyek vehetnek részt, akiket erre az Elnökség feljogosít vagy felkér.
6. Az Elnökség ülését a napirend megjelölésével az elnök hívja össze 10 nap határidővel, de egyeztetés, vagy szükség esetén rövidebb időn belül is ez lehetséges. A meghívó tartalmazza a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges előterjesztéseket, vagy a tennivalók megjelölését és ismertetését.
7. Határozatképesség áll fenn, ha a tagok több mint a fele jelen van. Az ülést az elnök vezeti, de ezt egy másik elnökségi tagra is átruházhatja.
8. Határozatképtelenség esetén, ha az ülést el kell napolni, azt változatlan napirenddel 14 napon belül új időpontra össze kell hívni.
9. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
- Gazdasági felelős kinevezése
- Az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése, marketing tevékenység és egyesületen belüli és kívüli kapcsolatápolás.
10. A versenyek, vizsgák és munkarendezvények megszervezése
11. A beszámolók elkészítése, azoknak a taggyűlés elé terjesztése.
12. Az éves költségvetés elkészítése és azoknak a taggyűlés elé terjesztése.
13. Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználása és esetleges kölcsön felvétele.
14. A taggyűlésre nem tartozó döntések, intézkedések meghozatala és végrehajtása.
15. Az egyesület jogszabályai és az alapszabály szerinti szervek megszervezése és a tisztségviselők megválasztásának az előkészítése.
16. A taggyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése.
17. Az összehívott taggyűlés napirendi pontjainak a meghatározása.
18. A taggyűlés levezetése, amibe beletartozik még a válaszadás a tagok által felvetett kérdésekre, indítványokra és az esetleges panaszokra.
19. A tagság nyilvántartása, a tagfelvételi kérelmek megítélése, ezeknek a taggyűlésen való megvitatása és a szavazattal történő végrehajtása. Felterjesztés a tagsági viszony felmondására, vagy felfüggesztésére az erről szóló szavazás kezdeményezése és levezetése.
20. Az egyesület adminisztratív munkájának a megszervezése és felügyelete, az egyesület működésével kapcsolatos okmányok, iratok, dokumentumok, határozatok, valamint a könyvelői számvitel megőrzése.
21. Az egyesületi tulajdon, értékek és tradiciók őrizete, ápolása és megtartása
22. Az egyesület megszűnésének a lehetőségét, ennek az okát kivizsgálni. Ha ez elkerülhetetlen, gondoskodni a törvényben és az Alapszabályban is előírt jogi és gyakorlati feltételek teljesítéséről.
23. Az ebtenyésztő szervezeti működéshez kapcsolódó szabályzatok kialakítása és aktualizálása a jogszabályok és szakmai elvárásoknak megfelelően.
24. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
25. Az elnökségi határozatokat és az ülésen elhangzott, lényegbe vágó ügyeket érintő témákat is jegyzőkönyvbe kell venni, ezeket pontos dátummal, sorszámmal és a határozatot hozó elnökségi személyek megnevezésével, ill. hitelesítésével kell ellátni. Az elnökségi határozatot 14 napon belül a tagság tudomására kell hozni írásban, faxon keresztül vagy elektronikus úton, (SMS / e-mail).
26. A határozathozatalból kizárt egy olyan személy, aki a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, kívéve azt az előnyt, amely az egyesület céljához és működéséhez szükséges és a tagok személyiségi jogait, vagy érdekeit nem sértik meg.
27. Az elnökség ügyrendjét saját maga határozza meg. Az ügyvitel lebonyolítására, határozatok végrehajtására és felügyeletére az Elnökség feladatai átruházhatók más tagra, vagy tagságon kívüli személyre is.
28. Nem lehet elnökségi tag, aki büntetett előéletű és jogerősen szabságvesztésre volt ítélve, vagy akit a foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltíltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
V. Tisztségviselők
Az egyesület elnöke
1. Az egyesületet az elnök képviseli önállóan, aláírási joggal, beleértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is.
2. Tevékenységéért a taggyűlésnek felelős.
3. Az egyesület elnőkét az egyesület tagjai sorában a taggyűlés választja meg nyílt vagy titkos szavazással 5 (öt) évi időtartamra.
4. Feladatkörébe tartozik:
- gondoskodik a taggyűlés és az Elnökség határozatának végrehajtásáról
- felügyeli, ellenőrzi és irányítja az Elnökség tevékenységét
- a taggyűlés elé terjeszti az Elnökség által is jóváhagyott éves beszámolót
- az éves költségvetésről egymaga rendelkezhet, ha ezt a taggyűlés is megszavazta
- ellátja mindazon feladatokat, melyeket az Alapszabály, a taggyűlés és az - Elnökség ráruház
Az egyesület elnöke: Kiszel Árpád György
A gazdasági felelős
A gazdasági felelős intézi az egyesület gazdasági ügyeit
1. Ellátja a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket és feladatokat.
2. Beszedi a tagdíjat, amiről bármikor betekinthető nyilvántartást vezet.
3. Elkészíti az elnökségi beszámolónak a pénzügyi és vagyonkezelésről szóló részét.
4. A könyvelést és a pénzüggyekkel kapcsolatos feladatokat elvégzi. Ha ezt az Elnökség a taggyűlés jóváhagyásával egyesületen kívüli személyre, vagy intézményre bízza, a feladatot elvégzőt ellenőrzi és irányítja.
5. Hatáskörébe tartozik az egyesület használatában lévő eszközök felügyelete és ezek célszerű, az Alapszabály szerinti felhasználása is.
6. Mint elnökségi tag, elvégzi minden más, a hatáskörébe iktatott egyéb feladatokat is.
Az egyesület gazdasági felelőse: Fekete Emese Erika
Titkár, kommunikációs ügyintéző
1. Feladata az egyesület adminisztrációs feladatainak az elvégzése.
2. Az elnökség határozatainak továbbítása a tagság felé és a tagságot érintő kérdésekben az információ áramoltatása.
3. Az elektronikus levelezőlisták karbantartása.
4. Az egyesület tagjainak a belföldi és külföldi rendezvényeken való részvételének koordinálása és figyelemmel kísérése.
5. Az egyesület tagjainak nyilvántartása, statisztikák készítése.
6. A taggyűlés előkészítése, szavazócédulák nyomtatása, jegyzőkönyv vezetése, igazolások kiállítása.
7. Az elnökségi gyűlések jegyzőkönyvének vezetése.
8. Kapcsolattartás egyesületen belül és kívül, marketing és információs tevékenység a sajtó, érdeklődők és támogatók felé.
Az egyesület titkára, kommunikációs felelőse: Földi Mónika
Tenyésztési felelős
1. A tenyésztési vezető feladata a tenyésztéssel és törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok irányítása és ellenőrzése.
2. A tenyésztési vezetőt az Elnök javaslatára a Taggyűlés választja meg.
Az egyesület tenyésztési felelőse: Dr. Sipos Eszter
Elnökhelyettes, elnökségi biztos
1. Az egyesületi szervezet és igazgatás koordinálója.
2. Az Elnök normatív utasítással és a taggyűlés jóváhagyásával kiemelt fontosságú feladatok ellátására nevezi ki az elnökségi biztost és egyben a helyettesét.
3. Az Elnök távollétében, vagy ennek a kívánságára képviseli az egyesületet, az Elnökséget és a tagságot az Alapszabály szerint.
4. Megbízás szerint kisegítő, ellenőrző és tanácsadói funkciót lát el az Elnök és az Elnökség megbízásával.
5. Állandó kapcsolatfenntartó az elnökségi tagok és a tagság között.
6. Szükség esetén kisegíti és támogatja az Elnök és az elnökségi tagok munkáját minden területen az Elnök megbízásával.
Az egyesület elnökhelyettese, elnökségi biztosa: Kanyó Csaba
Vizsgák- és versenyek feladatköre
1. A vizsgák- és versenyek, a munkarendezvények és hozzá tartozó adminisztrációs feladatok elvégzése, szervezése és ellenőrzése, azok végrehajtása az Elnökség feladatkörébe tartozik.
2. Az Elnökség erre a feladatra még kijelölhet egy tagot, vagy egy külső, anyagi javadalmazás ellenében besegítő, szakmailag kompetens személyt is.
3. A meghívott, vagy bejelentkezett résztvevők listáját elkészíteni.
4. Felkérni és hivatalosan kikérni a munkarendezvények lebonyolításához szükséges bírókat és a vezető bírót felkérni.
5. Összegyűjteni és kiértékelni a rendezvényhez kapcsolódó teljesítményvizsgálati dokumentációt.
6. Gondoskodni a rendezvények megfelelő szerv felé történő bejelentéséről és az ezekre szóló esetleges engedélyeztetési eljárásról.
A Fegyelmi Bizottság
1. A Fegyelmi Bizottság gyakorolja a fegyelmi jogkört az egyesület tagjai felett.
2. A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját a taggyűlés a tagok közül választja.
3. Határozatképességhez az elnök és a két tag jelenléte szükséges.
4. A bizottságba a taggyűlés szükség esetén egy póttagot választ.
5. A Fegyelmi Bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása és a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadóak.
6. A Fegyelmi Bizottság elnöke évente beszámol a taggyűlésnek a Bizottság tevékenységéről, valamint az egyesület fegyelmi ügyeiről és helyzetéről.
A fegyelmi bizottság elnöke: Dr. Mészáros Dávid
Területi képviselők
A területi képviselők feladata egy meghatározott régióban az egyesület képviselete, továbbá az egyesület szabályzataiban, határozataiban rájuk rótt feladatok elvégzése. A területi
képviselőket az Elnökség kéri fel. A megbízást követően a taggyűlésnek a kinevezést jóvá kell hagynia.
Összeférhetetlenségi szabályok
1. Az elnökség tagjai az egyesülettel nem létesíthetnek munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt.
2. A területi képviselő és tenyésztési vezető tisztségek kívételével nem lehet az egyesület tisztségviselője az, aki az egyesület más tisztségviselőjének közeli hozzátartozója, élettársa.
3. Tisztségviselő nem lehet, aki más konkurens egyesületben tisztségviselő posztot tölt be.
4. A megválasztást követően kialakult összeférhetetlenséget 14 napon belül lemondással, vagy visszahívással meg kell szüntetni.
Fegyelmi eljárás
1. Amennyiben az egyesület tagja jogszabályt, Alapszabályt, továbbá taggyűlési vagy elnökségi határozatot sért, fegyelmi eljárás alá kell vonni.
2. A fegyelmi eljárást az egyesület Fegyelmi és Etikai Szabályzata szerint kell lefolytatni.
3. A fegyelmi eljárást bármely tag ellen bármely tag kezdeményezhet az egyesület elnökéhez, vagy a Fegyelmi Bizottság elnökéhez írásban eljuttatott bejelentéssel. A bejelentés átvevője köteles gondoskodni a fegyelmi eljárás megindításáról a Fegyelmi Szabályzat előírásai szerint.
4. A fegyelmi eljárásban első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon a taggyűlés dönt.
5. A fegyelmi eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tag a védekezését előadhassa.
6. A fegyelmi döntésről szóló határozatot minden esetben írásba kell foglalni és indoklással ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A határozatot a tagnak a lehető legrövidebb időn belül írásban át kell adni.
7. A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a taggyűléshez kell fellebbezni. A fellebbezést a határozat kézbevételétől számított 14 napon belül az egyesület elnökéhez kell eljuttatni, aki köteles azt a következő taggyűlés elé terjeszteni. A Fegyelmi Bizottság által megállapitott fegyelmi büntetés tekintet nélkül a fellebbezésre, végrehajtható.
8. A taggyűlés fegyelmi határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.
9. A Fegyelmi Bizottság az elsőfokú eljárás során hozhat olyan határozatot, melyben a tag kizárását javasolja. Ez esetben a soron következő taggyűlésen, külön napirendi pontként kell a kizárási eljárást lefolytatni.
10. A kizárási eljárás során a Fegyelmi Bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát, melyben a tag kizárását javasolja. Ez után van lehetősége az eljárás alá vont tagnak, hogy védekezését előadhassa. A tag védekezését személyesen, vagy írásban előadhatja. A taggyűlésen résztvevők kérdéseket tehetnek fel a Fegyelmi Bizottság elnökéhez és a taghoz egyaránt. A napirendi pont lezárásaként a taggyűlés határozatot hoz a kizárásról, vagy más fegyelmi büntetésről. A határozathozatalt megelőző általános vitán és a szavazáson az eljárás alá vont tag nem lehet jelen.
11. Ha az eljárás alá vont tag a taggyűlésen jelen van, úgy a szavazás eredményét még a taggyűlésen szóban közölni kell vele. A kizáró határozatot írásba kell foglalni, indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Az írásba foglalt határozatot a tagnak 14 napon belül meg kell küldeni.
12. A taggyűlés kizáró határozata jogerős és az ezzel szembeni fellebbezésnek nincs felmentő joghatása.
VI. Az egyesület gazdálkodása
1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés kiadási főösszegét 10 %-nál nagyobb mértékben túllépni csak a taggyűlés jóváhagyásával lehet.
2. Az egyesület főbb bevételei:
- tagdíjak
- egyesület által nyújtott szolgáltatásokért beszedett díjak
- állami szervtől, helyi önkormányzattól, valamint más társadalmi szervezettől kapott támogatás
- korlátozott vállalkozási tevékenységből származó bevétel
- tagok és más, egyesületen kívüli személyek önkéntes adományai
3. Az egyesület tartozásáért kizárólag saját vagyonával felel.
VII. Tagdíj
1. Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.
A tagdíj mértéke éves 25.000,- Ft, melyet legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben –maximum két részletben kérhető részletfizetési lehetőség. Ez esetben a második részlet október 31-ig fizetendő be- az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
VIII. Vegyes és záró rendelkezések
1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvényben és a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.
Cegléd, 2024. augusztus 30.